Az alábbi képre lettem figyelmes az egyik helyi újság internetes változatában. A képhez pedig az alábbi kommentet írták (nem szószerinti fordításban):

"Itt az első kisvirág (svéd neve : tussilagon). Mostmár tényleg itt a tavasz! A képet Lilla Edet-ben kézítették. Foto: Anna Holmors"

A kép az eredeti linken

Első túránk Svédországban. Csak egy rövidecskét terveztünk alapból, de nagyon jól tettük, mert nem igazán olyan bejáratott ösvényeken mentünk, mint amikhez otthon hozzászoktunk. Az állítólagos úton kidőlt fák, az elolvadt hó miatt mocsaras területek nehezítették a haladást. Az árnyékosabb helyeken még nem olvadt el a hó és időnként térdig jártunk benne. Mindez furcsa április 3-án.

Útközben a hóban rengeteg állatnyomot láttunk. Hallotunk jávorszarvas bőgést is, de sajna nem sikerült látni egyet sem. Viszont hihetetlenül vadregényes és valami fantasztikusan szép hely ez is. És mindez csak 10 perc autóútra van tőlünk.

Fantasztikusan szép helyet sikerült találnunk a nyugati parton:

Nagyobb

Pedig annyira ad hoc ötlet volt, hogy 11:00 körül még nem is tudtuk, hogy aznap egyáltalán ki akarunk mozdulni a lakásból. De megnéztük az időjárást az interneten és láttuk, hogy Lysekil környékén napsütés várható (ami, mint kiderült nem volt igaz), úgyhogy gyorsan megreggeliztünk és már úton is voltunk. Már másoktól is hallottuk, hogy milyen szép hely, de tényleg felülmúlta a várakozásunkat. Igaz a fényképek egy kicsit komorra sikeredtek az időjárás miatt, de szerintem így is visszaad valami hangulatot:

(A képekre ráklikkelvel nagyobb alakban is meg lehet őket nézni.)

Szerelmes pár romantikus piknikje Trollhättanban:

Kellékek: egy pléd a havon, süti, kávé termoszban (legalábbis annak gondoltuk). Amúgy a srácon csak egy rövidujjú volt!

Egy másik eset: Fürdőző gyerekek a malmői kikötőben:

újságcikk

A hír március 14-én jelent meg, az eset viszont 13-án történt. A levegő hőmérséklete kb 2 °C, a víz pedig olyan 0 °C körül volt.

Ez életem első svéd és immár harmadik nyelven kiolvasott könyve! Úgy gondolom, hogy általános iskolásoknak íródhatott és úgy általában Svédországról szól. Pár alap történelmi esemény, alap földrajzi és néprajzi ismeretek 1-2 érdekes sztorival vegyítve. Nagyon jó volt olvasni, mert szinte napról napra értettem meg azoknak az utalásoknak a jelentéseit, amikkel a TV-ben, vagy a városban lehet találkozni. Ráadásul egy nagyon jó kis túra ajánlatot is találtam a könyvből kiindulva, úgyhogy volt értelme elolvasni:

http://www.fjallraven.com/Fjallraven-Classic/Home/Home/

Természetesen ez csak nekem nagy szám. Eszter már 3 könyvet olvasott ki (és most nem sorolom ide az orvosi szakirodalmat): 2 krimit, meg egy fantasyt. Az utóbbi az én "bűnöm", mert a képek alapján azt hittem, hogy vikinges kalandkönyv. Tévedtem. De akkor még csak a képek alapján döntöttem, hogy mit vegyek ki a könyvtárból :)

Mindíg azt hiszem, hogy ennél több már nem lesz. Egy hét késéssel felteszek még egy pár havas képet.

Ettől a héttől már én is svéd nyelvtanfolyamra járok. A helyi egyetemen indítottak egy "högskolespåret" nevezetű tanfolyamot, amit kifejezetten olyan bevándorlók, vagy menekültek számára találtak ki, akik más országban már szereztek diplomát, de legalábbis már elkezdték a tanulmányokat máshol.

Ez nagyon jó, mert ide már olyan emberek kerülnek, akiktől nem áll messze a tanulási vágy. Ugyanis hallottunk egészen rossz eseteket is ilyen államilag finanszírozott oktatás esetében, amikor tele van olyan embrekekkel a tanfolyam, akiknek kötelező jelleggel részt kell venniük azokon, de nincs érdekükben elvégezni azt, hiszen addig kapnak támogatást (segélyt), amíg meg nem tanulnak svédül és önellátóvá nem tudnak válni (tehát dolgozniuk kell).

A csoportban 8-an vagyunk jelen pillanatban: 5 szomáliai, 2 iraki és 1 magyar - én. A lecke fel van adva, mert nagyon komolyan gondolják a dolgot. Még a szünetekben is a szavakat szokták magolni. Az egyik iraki fickónak pedig a svéd lesz a 7. nyelv, amit tanult (Jelenleg még csak arabul, kurddul, törökül, oroszul, angolul, meg még valamin beszél). Vele egyszerűen lehetetlen tartani a lépést. Lehet azért, mert már nagy gyakorlata van a nyelvtanulásban, de hihetetlen, hogyan ragadnak rá a szavak.

Hát ebbe a csoportba csöppentem bele 2 hét késéssel, mivel nem tudták eldönteni, hogy az esetemben ki állja a taníttatás költségét. Mi már abban is benne lettünk volna, hogy mi saját magunk fizetjük, de egyszerűen nem akartak értesíteni sehonnan sem bennünket. Így most van egy kis lemaradásom a többiekhez képest.

Az is érdekes volt, hogy svédül hívtak fel és svédül közölték az összes informácót a tanfolyammal kapcsolatban (pedig kértem a telefonálót, hogy váltsunk angolra). Ami pusztán azért furcsa, merthogy én azért akartam tanfolyamra jelentkezni, mert nem beszélek svédül. Pláne nem telefonon keresztül! De nem panaszkodom, mert a legfontosabb információkat meg sikerült értenem: ingyen van, és tudtam hova kell menni.

Találtam egy kis reklámanyagot az egyetemről. Olyan tipikus szines-szagos reklám, de nem igazán gondoltam menőnek, hogy fényképezőgéppel járkáljak és csattogtassak, mint a japán turisták. Héba-hóba azért ezen is látszanak az épület egyes részei, a tanterem, a büfé, meg ilyenek: