Karácsony előtt gondosan átnézegettük az újságok és boltok ajánlatát, hogy kitaláljuk, mit fogunk főzni az ünnepre. Kissé jóhiszeműen azt gondoltuk, a hozzávalól beszerzése nem lehet nagy gond egy üzletközpontban. Néhány különbség azonban hamar megütötte a szemünket: pl. mákot szinte nem is láttunk, diót is csak keveset (csillagászati áron). Elérhető viszont jó minőségű marcipánmassza, ezt otthon nehezebb volt beszerezni. Lisztet többfélét is árulnak, a szemcsenagyság valamivel talán más, mint az otthoninak. Népszerű és hagyományosnak számít a többféle zabpehely, az ebből készült sütiket feltétlenül ki szeretném próbálni.

A sütőport, vaníliáscukrot, zselatint, szódabikarbónát nem kis zacskókban, hanem kb. 2 dl nagyságú dobozokban lehet kapni (úgy tűnik, az, hogy szeretnek sütni, nemcsak PR-fogás :). Cukor többféle van, por-, kristály, gyöngy (sütik tetejét szórják meg vele, Tesóm utólagos információi alapján a finnek is), mindenféle sötét és világos cukorszirupok. Csokiból nem láttunk külön tortabevonót és étkezésre szántat, csak egyféle sütőcsokit. A mézeskalács (peparkaka) nem pont olyan, mint otthon. Keményebb, laposabb, szárazabb, nincs megtöltve, viszont ugyanúgy mindenhol lehet tömkelegével kapni, mint otthon. Hogy miért peppar, azaz borsos süti, azt még a svéd kollégák sem tudták megmondani. Egy vendégségben kóstoltuk meg áfonyás sajtkrémmel, úgy azért egy teljesen más dimenzió.

Lekvárokat két félét lehet kapni, egy kicsit keményebbet (marmelad), ezt ők inkább kenyérre kenik, és a lágyabb (sylt), amit minden egyébhez használnak. Ez lehet palacsinta, fasírthoz szósz, krém, vannak receptek, amikor a mézeskalács vagy gyümölcskenyér tésztáját is ezzel ízesítik. Van üveges, meg utántöltős műanyag flakonso, és az optimistáknak vagy nagycsaládosoknak vödrös kiszerelés is. A nagyobb (kb. 60 %) gyümölcstartalmúak utólérhetetlenek, azt hiszem állandó, a család felé irányuló exportcikk lesz belőle :). A kelt tésztákat ugyanolyan recept szerint készítik, mint otthon, csak majdnem mindegyikbe sáfrányt tesznek. Az ő fahéjas csigájuk (amire nagyon büszkék, még a helyi gyorséttermek kínálatában is szerepel, valamint minden benzinkútnál kapható) szinte megszólalásig hasonlít magyarországi testvérkéjére, csak őbenne van egy kis sáfrány, meg a tetején gyöngycukor, és a hazaihoz képest sokkal nagyobb becsben tartják.

Husikból szinte mindent lehet kapni, mégis semmit. A hazai sarki hentes kínálatát a jófajta szalonnával, töpörtővel stb. hiába keressük (az én nagy bánatomra), viszont ügyelnek arra, hogy a svéd termékeken az eredetet láthatóvá is tegyék. Büszkék arra, hogy ők kevesebb segédanyagot etetnek (ha egyáltalán etetnek) az állatokkal, ezt minden terméken jelzik is. Ugyanígy igaz ez a tejtermékekre és gyümölcsökre is. A halak ára pl. a marhahúséhoz képest elenyésző, bontott, friss, filézett halat árulnak több helyen is a városban. Egyébként szinte mindenféle husit lehet kapni, magyar kolbászból is legalább 4-5 félét árulnak. Magyar bort viszont csak néhány félét találtunk, 1-2 féle aszút, kb. 3 féle mátravidéki fehérbort és néhány pezsgőt. Vettünk előre fűszerezett oldalast, az volt ráírva, hogy karácsonyi fűszerezésű. Gondoltuk, de jó, be van pácolva, csak betesszük sülni, micsoda időspórolás. Tényleg az volt, mármint karácsonyi, a mézeskalács fűszerkeveréket használták hozzá. Rossznak semmiképpen nem mondanám, inkább érdekes ízű.

3 napja folymatosan esik a hó!! Igaz az idő felmelegedett -1,5 °C-ra, de a jövő hétre újra erős lehűlést jósoltak a meterológiai honlapok (és a svéd szomszédok is, akiknek adunk a véleményére). Nem tudunk betelni a környékkel. Végre olyan helyen vagyunk, ahol télen igazi téli időjárás van! (Olvastam, hogy Magyarországon +21,5 °C.) 1 napig csak benntről figyeltük a hóesést és mikor kimozdultunk ez lett az eredménye:

Ráadásúl még igazi hólapátunk sincsen, csak az a valami Eszter kezében, amivel a karácsony alatt már 2x lapátoltuk el a havat a teraszról! Elsőnek jó móka volt, de a másodiknál már elhatároztuk, hogy veszünk egy igazi, felnőtt méretűt is.

 Szóval vettük a slusszkulcsot és gondltuk irány az autó, vele pedig a legközelebbi bevásárlóközpont. Persze nem voltunk teljesen naívak, de azért jót mulattunk, amikor az autót megláttuk. 2 nappal ezelőtt takarítottam le teljesen. Az eredmény:

Elsőnek abban sem voltunk biztosak, hogy ez a mienk, mert szokott még egy ugyanilyen Opel parkolni az udvaron.

Amúgy az utakat nagyon sűrűn takarítják a hókotrók, úgyhogy abszolút nincs gond vele. Persze lassabban és óvatosabban halad a közlekedés, de ez rendben van. Ami érdekes, hogy idáig még nem sózták az utakat, csak valami apró kaviccsal szórják tele a feltakarított részt a hókotrók, amit az arrajáró autók beletaposnak a jégbe, vagy a hóba és utána az már nem csúszik (annyira).

Persze sem a boltban, sem a környéken már sehol sem található hólapát, mindenhol elfogyott. Kis naívak voltunk.

Még több hólapátolós kép.

Egy kis szünet után újra úgy gondoltuk, hogy töltögetünk egy kicsit a blogon. Az ok, hogy nem írogattunk, az az volt, hogy az idő előrehaladtával, egyre macerásabbá vált az autót üzemi hőmérsékletre hozni, amivel be tudtunk állni valamelyik gyorsétkezde parkolójába, hogy internetet "lopjunk". Miután mégis elmentünk egy parkolóba és elkezdtünk internetezni, a kilihegett pára pillanatokon belül ráfagyott az ablakra és fél óra internetezés után kezdhettük újra lekaparni a jeget az ablakról. (És a tök feleslegesen, álló helyzetben kipufogtatott benzinmennyiségről még nem is beszéltem!) Így egy idő után csak a legfontosabb dolgokra kezdtük használni a netet, mint pl papírok intézése, tanulás, stb...

Sokszor szokta Eszter is mondogatni, hogy "azért mennyivel kényelmesebb, hogy van internetünk!" Hát igen. Újra megtanultunk örülni néhány, otthon már alapnak vett dolognak :)

Amúgy az időre mostmár nem panaszkodom. Ide is megérkezett a tél. (A fenti kép a hálószobából lett fényképezve pár napja, de azóta is kisebb-nagyobb intenzitással esik.) A hőmérséklet is olyan igazán "svédesre" változott. A hétvégén pl. Göteborgba mentünk az IKEA-ba és amikor elindultunk még csak -12 fok volt, de ahogy kiértünk a városból, az autó hőmérője szerint leesett a hőmérséklet -15, -16 fokra. Félelmetes volt látni, ahogy menetközben, működő légkondi mellett elkezdett befagyni az ablak. Volt rész, ahol alig lehetett kilátni, az út mentén pedig láttunk autókat, akik félreálltak és úgy kaparták a jeget a saját kocsijukról. Ahogy megérkeztünk Göteborga, a hátsó ajtókat nem is bírtuk kinyitni, annyira befagytak. Ilyennel még nem találkoztunk idáig.

Egy ismerősünk pedig úgy járt, hogy reggel kiállt a garázsból az autóval, elment dolgozni, ahol kénytelen volt az utcán parkolni. Munka után már csak a csomagtartón keresztűl tudott bemászni az autóba, mert nála az összes ajtó befagyott úgy, hogy minden olvasztgatós kísérlet ellenére sem tudta őket kinyitni.

És ami nagyon jó, hogy egyáltalán nem állt meg a közlekedés a városban. Még a legfélreesőbb utak is le voltak tisztítva reggel 6 órára, beleértve az erdei kerékpár utakat is, amiket pl reggel használunk, hogy begyalogoljunk a kórházba.

Igen, természetesen a kerékpárút, ami keresztűl megy egy erdőn ki van világítva, rendszeresen takarítják hókotrók és nem sózzák, hanem valamilyen apró kavicsokkal szórják fel, hogy ne csússzon. (Reggel készült a kép.)

Ezt csak a boltból hazafelejövet készítettem. Itt is látszik, hogy a hó úgy tünik errefelé nem probléma.

 Amúgy tényleg igaz volt, hogy a november a "legcsúnyább" időszak ezen a részen. Szinte egyáltalán nem láttuk a napot egész hónapban. (Eszter talán 2x, én meg csak 1x, mert az egyik délután ledőltem szundítani pár percet és közben volt az ominózus pillanat.) Azóta viszont ha befelhősödik az ég, akkor havazik, ha nem akkor pedig süt a nap, este lehet látni a csillagokat, reggel pedig lehet kaparni a jeget, mert olyankor biztos, hogy minden ajtó befagyott az autón (ha véletlenül használni szeretnénk.)

Így néz ki az autónk reggel, ha este csillagokat látunk az égen. A magas páratartalom miatt nem csak a külső, hanem az ablak belső része is vastagon jeges!

Dehát a svédek erre csak azt szokták mondani, hogy: "Det finns inget dåligt väder bara dåliga kläder.", azaz, "nincsen rossz idő, csak rossz ruházat". Nekünk is le sikerült tesztelnünk az otthon vásárolt termékeket és egészen jól bírják a strapát! A leghidegebb időben is el tudunk és el is szoktunk menni sétálgatni. Mondjuk "majd ki szokott csattanni az arcunk" egy-egy ilyen séta után, de fázni nem fázunk!

Most, amikor írtam ezt a blogot is végig esett a hó, azt hiszem, mostmár biztosan fehér karácsonyunk lesz:)