A teszt utáni hosszú hétvégén elutaztunk Zakopanéba egy kicsit pihenni. Szerencsére volt közvetlen vonat, de így is több, mint 6 órás volt az út. Menet közben többször kellett a mozdonyt a vonat másik oldalára kapcsolni, a hegyek között meg már csak kb. 60-70 km/h-val haladtunk. Emlegettük is többször, hogy miért nem pl. itt tartját a tanfolyamot. Útközben a lenygyelek megszokott "kínai" stílusú ruházata észrevétlenül átváltott profi túrafelszerelésbe.

Zakopanéban meglepő volt, hogy külföldi autót nem láttunk a lengyelen kívül, magyar beszédet is csak kétszer hallottunk. Elég sokan voltak a városban, de ami nekem nagyon tetszett, hogy sok idős házaspárt láttunk, amint túrázni indultak szuper cuccokban. Hát igen, élni tudni kell...  Több apácát és szerzetest is láttunk a hegyre elindulni, a legújabb NorthFace kabátban és szupi túrabakancsban, az egyenruha (csuha) tetején. Érdekes párosítás, felszerelésnek mindössze egy hátizsák és egy Biblia volt náluk.

Képek

Még augusztus 29-én, szombaton mozdultunk ki, hogy megnézzük milyen élet van este a városban. Az idő nagyon kellemes volt, a város pedig a világítás miatt "hangulatos", emiatt egy picivel nagyobb nyüzsgésre számítottunk, mint amit láttunk. Azért a hangulatos szót használtam, mert azt hittük a történelmi épületek is majd egy picit jobban ki lesznek világítva,

de úgy tünik erre nem akartak energiát pazarolni, így leginkább csak az utcai lámpák fényében lehetett látni őket 1-2 kivételtől eltekintve.

Viszont furcsa volt, hogy este 21:00-22:00 között is a templomokban még esküvőket tartottak.

Egy pár képet azért készítettünk (persze csak azokról a helyekről, amik rendesen meg voltak világítva): itt megnézhetitek

Most kimaradt egy kis időszak, mert nem is történt velünk semmi érdemleges. Tanulgatunk. A "pánik" oka, hogy Eszterék minden héten legalább 1x írnak valamilyen tesztet, aminek az eredményét megosztják a leendő munkavállalókkal is, valamint Svédországból jönni fog egy-egy küldöttség, mindenkihez abból a tartományból, ahol dolgozni fog és megpróbálnak kedélyesen elbeszélgetni a leendő alkalmazottakkal. (Eszter esetében Västra Götalands-ból fog érkezni 2-3 ember) Nem titkolt szándék, hogy felmérjék a svéd-tudás szintet, valamint, hogy a közvetítő cég hogyan költi el azt a szép kis összeget, amit a svéd állam fizet a Paragonának azért, hogy megtanuljon Eszter svédül.

Elsőnek Kirunából fog érkezni egy delegeció Eszter egy lengyel osztálytársához 11-én. Oda fogorvost kerestek. Érdemes rákeresni a google maps-en, hogy Kiruna hol található...

Úgyhogy, most hétvégén is csak egy kis kiruccanásra volt időnk. A nyár folyamán minden vasárnap Chopin koncert szokott lenni a Lazienki parkban, úgyhogy gondoltuk megnézzük. Ahogy ebben a parkban előadott koncerten "illik", szépen végigterültünk a puha fűben, az arcunkat sütötte a nap és élveztük a zenét, ahogy sokan még körülöttünk. Nagyon pihentető és nagyon kellemes volt. Ezentúl komolyzenei koncertre csak így megyek :)

Ja és a gyerekek. Teljes családok nézték/hallgatták meg a koncertet és egyik gyerek sem rohangált, meg hangoskodott. Az első felsírás a 45. percben történt meg, mert az egyik kislány elvesztette az édesanyját és megijedt. Nem is értettem, hogy hogy bírták ezt ki.

Chopin szobor tövében állították fel a pódiumot.

És a közönség. Ez a 12:00 órai koncert volt, az estin kb 2x ennyien voltak. Eszter rajta van a képen! Megtaláljátok?

Segítség

Újabb vasárnap, újabb park: Wilanow.  Ez a lakóhelyünktől kb. 10-15 perc séta távolságra helyezkedik el. A 17. században építették a király "vidéki rezidenciájaként". Innen is lehet látni, hogy mennyit változott a város az elmúlt időben. Ami annak idején vidék volt, most  - ha nem is a belvárost jelenti - annak szerves része.

Idáig nem is írtuk le, hogy egy csomó pozitív tulajdonsága mellett még az is jó Varsóban, hogy a múzeumok többsége a hét valamelyik napján ingyenes. Ezt a villát vasárnap lehet megnézni, igaz érdemes reggel elindulni, mert a turisták nagyon szeretik az ingyenes dolgokat és nagyon sokan szoktak lenni, belépőjegyet pedig ilyenkor csak korlátozott számban osztogatnak.

Nagyon érdekes a városnak az a kettőssége, hogy a lakótelep mellett hirtelen egy kastély található. Amikor a parkban sétálgatunk, teljesen el lehet feledkezni a külvilágról, olyan mintha visszautaztunk volna vagy 3-400 évet az időben, majd kilépünk a kapun, megátjuk a lakótelepek épületeit és gyorsan eszünkbe jut, hogy menni kell haza tanulni :(

De ezt akkor is érdemes volt megnézni :)

Mai napra egy hagymányos lengyel éttermet terveztünk be. Úgy gondoltuk, hogy megkönnyítjük a takarítónénik munkáját és nem lábatlankodunk itthon, addig amíg ők dolgoznak :)

Eszter egyik lengyel tanulótársa ajánlotta nekünk ezt az éttermet. A hangulat, a felszolgálás, az ízek pazarok voltak. Ha az óvárosnál azt írtam, hogy a képek nem adják vissza a hangulatot, akkor ez itt halmozottan érvényes. (A zakopanei kedvenc éttermemmel vetekszik.) 

Másik pozitívuma, hogy nagyon gyermekbarát étterem volt, hintákkal, játékokkal is fel volt szerelve, hogy az ételre várakozó türelmetlenebb gyerekeket is le tudják foglalni.

Képek

Az egyik érdekesség egy vastányéron felszolgált almás, hagymás rántott máj volt. A vastányérból még a felszolgálás utáni 20. percben is forrón tudtam szedni magamnak. De nagyon ízlett a káposztás - gombás pirog is. Ráadásul a mennyiség is bődületesen nagy volt. (Itt elég aranyosan nagymama és nagypapa mennyiségnek hívták a fél és egész adagokat) Alig bírtuk  utánuk letuszkolni az almás lepényt vanília fagyival, meg az almás-banános palcsintát.

Szóval miután jól degeszre tömtük magunkat, szépen haza -metróztunk, -buszoztunk, majd gyalogoltunk, ahol megpihentünk a nehéz nap után.

Éppen beszélgettünk róla, hogy egyre jobban tetszik nekünk Varsó :)

Nagyon érdekes város Varsó. A térképen kinéztünk magunknak hétvégi programként egy parkot, hogy inkább majd a zöldben tanulunk - és egy fantasztikus gyöngyszemre bukkantunk. A neve: Lazienki Krolewskie. (Ha ezt beírjátok a google-be rengeteg oldalt találtok majd rengeteg gyönyörű képpel.)

A megközelíthetősége szörnyű. A buszunk hatalmas dugóba keveredett, csupa szürke lakóépületek között kóvályogtunk, mire elértük a célunkat. Láttam a térképen, hogy nagy a park, de nem számítottunk semmi különösre, az interneten sem néztünk utána semminek, így hatalmas meglepetés fogadott bennünket a park nagyságával, gondozottságával, és egyáltalán a hangulatával.(Mellesleg a belépés ingyenes, az emberek mégis nagyon vigyáznak rá.) Ez megint egy olyan hely, amiről nem tudtam és így utólag nagyon sajnáltam volna, ha kimarad az életemből.

A hely az 1700-as években épült a királyi család fürdőparkjaként. Hatalmas és mindent kielégítő pompát varázsoltak ide. Mint mindent ezt is felégették a németek a II. világháborúban, viszont itt nem végeztek olyan "jó" munkát, így elég sokminden megmaradt az utókornak.

A park térképe:

Még több képért klikkeljetek ide.

 A lengyelek által (és általunk is) kedvelt leves receptje:

Kb. 3 literhez:

• 3-4 sárgarépa 
• 1 petrezselyemgyökér
• 1/4 zellergumó
• kevés hús (lehet csirke, stb., nem kell bennehagyni, épp ezért húsleveskocka is jó)
• 4-5 uborka (itt van erre külön ubi, otthon leginkább kovászos ubi és nagyobb, puha ecetes ubi keverékéből lehetne megcsinálni)- nagylyukú reszelőn reszelve vagy finomra vágva
• víz
• só, bors
• tejfölös habarás
• 3-4 krumpli kockára vágva

A zöldségeket felaprítjuk és a vízzel, sóval, borssal, valamint a leveskockával vagy hússal feltesszük főni. Mikor puhulni kezd, beletesszük a kisebb kockásra vágott krumplit és puhára főzzük. Ezután a reszelt uborkát és kevés levét adunk hozzá és összeforraljuk. Ha hússal készült, azt kivesszük, fel lehet használni más ételhez. Behabarjuk és lehet tálalni.